Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
33 találat
Nemcsak az FPÖ, hanem az SPÖ és az ÖVP is akarták már a Kronen Zeitungot
Néhány napja az úgynevezett Ibiza-videó egyes részleteinek nyilvánosságra hozása és annak következményei keltik a legnagyobb hullámokat az osztrák médiában, de talán Európa szerte is.
Március 15-e és április 11-e: ünnepek a sajtó tükrében
A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé.
100 éve történt: a tanácsköztársaság és a sajtó
100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon a kommunisták dominálta kommunista-szocialista kormány vette át a hatalmat. Kikiáltották a tanácsköztársaságot, bevezették a „proletárdiktatúrát”. Hamarosan kiderült, mit is értenek Kun Béláék a „proletár” sajtószabadság alatt.
100 éve történt – Sajtószabadság Magyarországon, 1919 elején
Az októberi forradalmat és az általa hatalomra került új elitet kezdetben a sajtó is rokonszenvvel fogadta. Amint azonban az új kormány sem tudott úrrá lenni az óriási nehézségeken (élelmezési gondok, energiaellátási nehézségek, hadifoglyok és hadirokkantak ügyeinek kezelése, infláció, munkanélküliség stb.), a lelkesedés csökkent a lakosság körében, és ez a lapok hozzáállását is megváltoztatta.
Politikai tisztogatás az osztrák médiában?
Két egyidejűleg bekövetkező jelentős személyi változás borzolja a kedélyeket az osztrák médiában. A legnagyobb fizetős osztrák napilap, a Kronen Zeitung belpolitikai szerkesztőségének vezetője és a harmadik legmagasabb példányszámban megjelenő fizetős osztrák lap, a Kurier főszerkesztője egyaránt távozik posztjáról.
80 éve módosították az 1914. évi sajtótörvényt
Az 1914. évi sajtótörvény (XIV. tc.) elfogadása ellen az akkori ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, mert abban a sajtószabadság utolsó bástyáinak a lerombolását látták. Az új sajtótörvény azonban a gyakorlatban sohasem érvényesülhetett teljes mértékben. Hatályba lépése után néhány hónappal kitört az első világháború, és ezzel a kivételes hatalom állapota következett be, ami nem tette lehetővé a törvényben kimondott sajtószabadság maradéktalan érvényesülését. Az első világháborút követő forradalmak ugyancsak nem állították vissza a sajtó szabadságát, a sajtótörvényt egyéb törvényekkel, illetve azok alapján hozott rendeletekkel korlátozva alkalmazták. A kiépülő ellenforradalmi rendszer egy ideig fenntartotta a kivételes állapotot, de annak megszüntetése után sem érvényesülhetett e törvény. Új lap alapításához a miniszterelnök engedélye volt szükséges, a belügyminiszter pedig betilthatott lapokat. Többször tettek kísérletet új sajtótörvény elfogadására. Ezek a kísérletek azonban a politikai és az iparági konszenzus hiánya miatt elbuktak.
170 éve született a magyar sajtó szabadsága
Március 15-e az 1848-as forradalom ünnepe és a magyar sajtó napja is. Az 1848-as márciusi Ifjaknak tizenkét pontból álló követeléseiből az első a sajtószabadság megvalósítását, a cenzúra eltörlését követelte: „Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését”.
Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3.
A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteménye ezzel a sokféleséggel járuljon hozzá közös európai vitáinkhoz, amelyeket a médiaszabályozás és a szólásszabadság kérdései felől folytatunk.
A szólásszabadság káprázata
Reményi Édua és Koltay András szerkesztésében jelent meg könyvsorozatunk legújabb kötete, „A szólásszabadság káprázata” címmel, mely szólásszabadsággal foglalkozó brit, amerikai és francia szerzők klasszikus műveinek válogatott gyűjteményét foglalja magában.
Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 4.
A szerkesztők célja, hogy a vizsgált kérdések tudományos-szakmai alapjaira, szempontjaira irányítsák rá az olvasók figyelmét.